Egy hét Marokkóban hátizsákkal, futócipőben

Először 2017 november végén vágtam neki Marokkónak egy hátizsákkal, benne egy pár futócipővel és futócuccal. Gondoltam, futóként is felmérem a terepet, hátha megjön a kedved a turistáskodás mellett a futáshoz is kint. Fél év múlva ismét Marokkóban voltam, és felfutottam Észak-Afrika legmagasabb hegycsúcsára (4167 m).

Másodszor (2018 májusában) már konkrét céllal mentem Marokkóba: felfutni Észak-Afrika legmagasabb hegycsúcsára (Jbel Toubkal, 4167 m). A „csúcstámadás” sikeres volt, 5 és fél óra alatt értem fel a hegycsúcsra Imlilből, ami 15 km-re van a csúcstól. Majd küldetésem végeztével újabb 15 km futás vissza a szállásra. Ebben a bejegyzésben leírom, mit csináltam, merre jártam, hogyan készültem a marókkói kalandomra.

Ez a csúcsfutás egyben adománygyűjtő kampány is volt a SUHANJ! Alapítvány részére, melynek keretein belül a Futólépés blog követőivel 239.000 Ft-ot gyűjtöttünk össze, ezzel segítve az alapítvány munkáját. Köszönöm még egyszer minden adományozónak!

A bejegyzés végén leírom azt is, hogy ez az egy hét 1 főnek mennyibe került tokkal vonóval. Meg fogsz lepődni, hogy ennyiből is lehet utazni úgy, hogy nem nélkülözöl különösebben semmit. A szállásokat közvetlenül az utazás előtt foglaltam le airbnb.hu-n.

A bejegyzés végén találni fogsz egy 5 perces videót, melyet az út során rögzítettem egy GoPro kamerával.

Útitervem nagyvonalakban

Nem volt részletes terv a programot illetően, de annyit elhatároztam, hogy a városokat kerülni fogom. Forgalmasak, zajosak, piszkosak, sok az ember. Inkább a természetközeli helyeket kerestem, ahol jókat lehet futni, és egyedül tudok lenni.

Az óceánpart és az Atlasz hegység köré épült a túrám és inkább a déli területeken fordultam meg. Egy hét nem elegendő, hogy az egész országot, vagy legalább a nevezetesebb helyeket bejárja az átlag turista. Autót nem béreltem, busszal, taxival közlekedtem. És közben sokat futottam.

Egy ASICS Dynaflyte futócipő volt a társam az egy hetes túrám során.

Amit Marokkóról érdemes tudnod, ha először jársz az országban

Európai szemmel a közlekedés káosz. A városokban, közutakon mindenki megy, amerre lát. Városokban ugyanabban a sávban motorosok, autósok, gyalogosok, bringások, lovaskocsik. Motorosok sokszor sávon belül is ellenkező irányba közlekednek

Többször láttam olyat, hogy a motorral közlekedők utolsó pillanatban rántották el a kormányt, hogy egymásnak ne csapódjanak. A záróvonal semmit sem jelent. Olykor azt éreztem, totális káosz az egész.

Csapvizet kétszer ittam, de nem sokat. Nem ajánlott csapból inni, nekem semmi bajom nem lett, de találkoztam olyan turistával, aki eléggé megjárta állítása szerint. A higiénia szintén egy kardinális kérdés Marokkóban.

Bár én nem vagyok az a finnyás gyerek, nem zavart. De barátnővel már nem biztos, hogy bevállaltam volna ugyanezt az utat, ugyanezekkel a szállásokkal, étkezésekkel.

Egy álmos, kora reggeli futás az óceánparton.

Olcsó szállás, olcsó éttermek, nem számítottam sokra. A hússal, tojással, tejes ételekkel óvatos voltam, inkább hanyagoltam őket. Az étel nagyon olcsó egyébként. Összességében minden az volt a hazai árakhoz viszonyítva. A hivatalos pénznem a dirham (30 Ft = 1 dirham). 20-25 dirhamból jól laktam egy-egy étteremben, bodegában.

Az utazás napokra lebontva

Agadirban szállt le a gép este, ami az óceánparton helyezkedik el és egy nagyváros. Strandolni lehet, és körülbelül ennyi. Plusz, ha jól értettem, akkor Marokkó legnagyobb piaca is itt található. Én csak ‘transzfernek’ használtam, másnap reggel utaztam is tovább.

2-3. nap – Sidi Kaouki és Szavíra

Szavírától (Essouria) 25 km-re délre található szörfparadicsom. Csodás hely, 120 állandó lakossal büszkélkedik és turistáival. Itt nagyon jókat futottam az óceánparton és a kősivatagos területeken. Tervben volt, hogy a sziklaparton elfutok Sidi Kaouki-tól Szavíráig (17-20 km) és onnan busszal megyek vissza.

Egy helyi berbernél foglaltam szállást, sokat kóboroltam a pusztában, éjszaka az óceánparton. A szállásom elég közel volt az óceánhoz, így éjszaka az ágyamból is hallottam az óceán morajlását, nagyon szuper volt erre a hangra aludni el.

Ha szereted a nyugalmat, és kerülni szeretnéd a nyüzsgést, akkor Sidi Kaouki a te helyed. Van egy-két hotel a parton, a helyiek kőből épített házai szorványosan elhelyezve, előfordul, hogy a legközelebbi szomszédod 500 méterre van tőled. Közvilágítás nincs ezeken a részeken, és ha egyedül bóklásznál, mindenképp vigyél magaddal zseblámpát!

Szavíra kisvárosában nem sokat időztem, átutazóban fordultam csak meg, épp ezért futni se futottam itt. Halászattal foglalkoznak a helyiek főként és a turizmus szintén kiemelkedő fontossággal bír. Ennyit tudtam megállapítani rövidke látogatásom során.

4-5-6. nap – Imlil, Atlasz hegység (Jbel Toubkal 4167 m)

Valójában az Atlasz hegység volt számomra az elsődleges célpont. Imlil egy völgyben található kis település 1800 méterrel a tengerszint fölött. 3 napot töltöttem itt, ezalatt rengeteget futottam és kirándultam a hegyekben.

Előző év novemberében, amikor először itt jártam beszéltem egy helyi túravezetővel, akitől megtudtam, hogy az Atlasz hegység és Észak-Afrika legmagasabb hegycsúcsára akár fel is lehet futni. Nem is kellett több, elhatároztam akkor, hogy vissza fogok még jönni felkészülten, és felfutok a hegycsúcsra.

Oda-vissza 30 kilométer az út, és 2400 méter szintkülönbséggel kell számolni. A felszerelésem és az előkészületek tökéletesek voltak a csúcstámadáshoz, melynek köszönhetően végül feljutottam a csúcsra.

Szuper élmény volt, gyönyörű tájjal és kellő mennyiségű futással. Egyébként ez egy aránylag könnyű és régi trail, tehát sok turista megmássza a csúcsot.

Természetesen nem futva vágnak neki, hanem az a bevett módszer, hogy 2 nap alatt érnek fel a csúcsra Imlilből. Első nap reggel elindulnak Imlilből és az „alaptáborban” megszállnak egy éjszakára. Másnap korán reggel elindulnak a csúcsra, 5-6 óra alatt túravezetővel megjárják oda-vissza, majd visszaindulnak Imlilbe.

Szóval, ha kedvet kaptál a hegycsúcs meghódításához, akkor ezt a forgatókönyvet ajánlanám neked. És mindenképp túravezetővel vágj neki. Fő a biztonság!

Egészségetekre Futólépés olvasók!

Felkészülés a csúcsfutásra

Amellett, hogy sokat futottam a felkészülés során, heti 4 alkalommal végeztem futó-specifikus erősítő gyakorlatokat, mert a felfelé futás, és egyébként is a terepfutás nagy mértékben igénybe veszi a törzs izmait.

Mikor előző évben a környéken jártam és elmentem futni, már akkor éreztem, hogy nagyon nagy terhelésnek van kitéve a hát alsó szakasza. Ezért a saját testsúllyal történő erősítítő gyakorlatokra különösen nagy figyelmet fordítottam a felkészülésem során.

Másik kritikus pont a frissítés volt. Mivel 10 órán át folyamatosan futottam, másztam, túráztam, ezért szükségem volt a megfelelő energia-utánpótlásra. 10 óra nagyon hosszú idő, főleg 3000-4000 méter fölött, ahol a szénhidrátégetés még intenzívebb.

Hammer termékekkel vágtam neki a túrámnak, és a felkészülés során is ilyen termékeket használtam. Utólag is köszönöm a Hammer Nutrition magyarországi képviseletének, hogy ilyen prémium termékekkel támogatták a felkészülésem, és az egész kalandomat.

A gyomromnak semmi baja nem volt a frissítésektől, úgy csináltam végig a 10 órát, hogy különösebb holtpontot nem éreztem, végig kiegensúlyozott és egyenletes volt a teljesítményem.

7. Nap – Marrakech

Az utolsó éjszakámat Marrakech-ben töltöttem. Ami egy nagyváros, és már a bejegyzés elején leírtam, hogy nem vagyok jóban a nagyvárosokkal. Marrakech-ben található a Djemaa el Fna, mely egy nagyon különleges hely.

Ez egy tér, ahol árusok kínálják a portékájukat. Nagyon mozgalmas, nyüzsgő tér. De amikor leszáll az est, akkor lesz igazán izgalmas! Kígyóbűvölők, majmokat táncoltatók, és mindenféle misztikus jelenség lepi el a teret. Ilyenkor jobb, ha figyelsz az értékeidre, mert könnyen azt is elvarázsolhatják. 🙂

Azt érdemes tudnod, hogy Marrakech-ből nem jár busz Imlilbe. Az úgynevezett Grand Taxi szolgáltatását kell igénybe venned, társulva más turistákkal. Maga a taxi 400 dirham (12.000 Ft) Marrakech-ből Imlilbe, de ha több utas összeáll, akkor annyi főre vetítve él ez az összeg. Én másik 4 turistával utaztam, így megúsztam 80 dirhamból az utat. És persze vissza Marrakech-be ugyanez.

Marokkó a világ közép- és hosszútávfutó térképén

Ez fantasztikus teljesítmény, ráadásul 1500 méteren jelenleg is ő a világcsúcstartó (3:26.00). Hozzáteszem, 1 mérföldön (3:43.13) és 2000 méteren (4:44.79) is a világ legjobb idejével rendelkezik.

Ami leginkább megfogott Marokkóban

Egyértelműen az Atlasz hegység volt számomra a legjobb élmény, és a berberekkel való találkozás. Kedves, önzetlen természetközeli emberek, akik bármikor szívesen felajánlják segítségüket.

Futás szempontjából szintén az Atlasz hegység vitte a prímet. Sajnos a városokat összekötő utakon szinte lehetetlen futni, mert nagyon keskeny utakat építettek, továbbá nagyon köves az út melletti rész. Arról nem is beszélve, hogy a helyiek vezetési stílusa mellett nem érezném magam túl nagy biztonságban az utakon, utak mellett futva.

A nagy távolságok miatt pedig nincs meg az az élvezet, hogy A-ból elfutsz B-be és onnan folytatod tovább az utadat. Ahogy azt megtehettem például Gran Canaria szigetén, ahol sokkal látványosabban lehet futva haladni.

Mindent összevetve, mindenképp szeretnék még visszamenni Marokkóba, hogy még több időt tudjak eltölteni a hegyekben, ahol üdítő az egyszerűség és a nyugalom.

Pár hasznos tanács az utazáshoz

Nem csak marokkói utazások alkalmával igaz, általános érvényű, hogy érdemes fénymásolatot készíteni útleveledről és magadnál tartani egy ilyen példányt is. Természetesen nem az útleveledben tárolva. Fényképezd is le telefonnal, GoPro-val, fényképezőgéppel. De hagyhatsz egy fénymásolatot valamelyik családtagodnál is itthon.

Jó ötlet Marokkóban, ha a nagyobb utazás, a repülés napján nem eszel tojásos, húsos, tejes ételeket. Elég kellemetlenül tudna végződni, ha épp a hazarepülés napján sikerülne összeszedni egy ételmérgezést.

A reptér helyett a kórház felé veheted az irányt és a hazautazás eltolódik bizonytalan ideig. Persze más ételtől is kaphatsz ételmérgezést, de talán ezek a legkockázatosabbak.

Köss biztosítást, és lehetőleg olyan biztosítást, mely lefedi a kint tartózkodásod kockázatait is! Ha szörfözni szeretnél, hegyen szaladgálni, stb., akkor mindenképp legyen olyan biztosításod, mely ezekre a kockázatosabb eseményekre is fizet, ha baj történik.

Mennyi az annyi?

Ígértem, hogy leírom, mennyibe került ez a kis túra tokkal vonóval. Na lássuk a számokat! Repülőjegy oda-vissza Wizz Air klub kártya vásárlással együtt (a klub kártya ára 10.000 Ft): 24.000 Ft + 7 éjszakára szállás airbnb.hu-n foglalva: 26.000 Ft + buszozás, taxizás: 20.000 Ft + ivóvíz és étel vásárlás: 15.000 Ft + szuvenír vásárlás: 5000 Ft = 90.000 Ft. De az élmény felbecsülhetetlen! 😉

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Sidi Kaouki-ban és Imlil-ben foglalt szállásaimon a reggelit tartalmazta a foglalás díja.

Csak ajánlani tudom Marokkót, ha szeretnél egy csodás országba ellátogatni. Ha szeretsz futni is, akkor az Atlasz hegység kiváló terep lehet számodra. Egy nyaralással összekötött edzőtábor mindenképp tervben van nálam. Ha téged (és sok más futót) is érdekelne egy hasonló edzőtábor gondolata, akkor a Futólépés blog égisze alatt össze is tudjuk hozni. 

És akkor itt is a videó, továbbá Facebook-on is láthatsz egy rövidebb videót, mely csak a csúcsfutásról készült.