Talajfogás helyett a csípőre koncentrálj először

Miközben azon tűnődik a futóvilág évek óta, hogy sarokra kell-e érkezni vagy lábközépre, esetleg előlábra, addig olyan fontos témák feledésbe merültek, mint a csípő izmainak szerepe a futómozgásban. 

Minden futással kapcsolatos portálon és magazinban azt lehet olvasni, hogy a profikat kell követni, akik lábközépre vagy előlábra érkeznek, mert ez a sérülésmentes edzések titka. A csípő helyes pozíciójáról már jóval kevesebb cikket lehet olvasni.

Sok futóval találkoztam, akik változtattak futóstílusukon és lábközépre, előlábra érkeztek futás közben, ahogy azt a szakma ajánlotta nekik. A sérülések viszont ugyanúgy állandó problémát okoztak.

A szakértők széles köre – kineziológusok, fizikoterapeuták, ortopédorvosok, edzők – mostanra egyetértenek abban, hogy túl nagy hangsúlyt fektetnek a talajfogásra. A legrosszabb tanács, amit bárki adhat egy kezdő futónak, hogy érkezzen előlábra futás közben.

A futóstílus váltás hatására más izmokat kezd el igénybe venni a szervezet. Ha ezek az izomcsoportok nincsenek felkészülve, nem elég erősek egy megterhelőbb futóstílus kivitelezéséhez, akkor sérüléshez vezet a mutatvány.

Amennyiben szeretnél pontosabb képet kapni a futásban résztvevő izmaid állapotáról, akkor ajánlom neked a következő videós bejegyzésemet, melyben a Thomas teszt segítségével megállapíthatod a csípőhorpasz izom, egyenes combizom, combpólyafeszítő izom állapotát, merevségét: A futótechnika fejlesztés hatalmas csapdái

Végezd el 3 perc alatt a tesztet otthon, és állapítsd meg, milyen mértékben akadályozzák futómozgásodat ezeknek az izmoknak a feszes, beszűkült állapota.

Azoknak a sportolóknak a felkészülésében, akiknek személyre szabott edzéstervet írok, a futóedzések mellett szerepelnek mobilizációs és futó-specifikus erősítő gyakorlatok, mert a sérülésmentes futás alappillérét alkotják ezek a kiegészítő edzések.

Tehát, először fel kell mérned az izmaid állapotát, majd erősíteni kell azokat az izomcsoportokat, melyek részt vesznek a futómozgás stabil megtartásában, és ezután lehet a talajfogás technikáján elmélkedni.

Ne érts félre, nem azt állítom, hogy a talajfogás nem fontos. Azt állítom, hogy a talajfogás fontos, de van mellette több más tényező, mely legalább annyira fontos és előbb azokat kell megfelelően kezelni és csak ezek után kell a talajfogásra fókuszálni. Hiába megfelelő a talajfogás, ha a szervezet kulcsfontosságú izomcsoportja nem képesek elvégezni a futómozgáshoz szükséges funkcióikat. Ebben az esetben a sérülések elkerülhetetlenek.

A talajfogásra helyezett hangsúly a folyamat végét ragadja meg, ahelyett, hogy a mozgás kezdetére fókuszálna, a csípő és farizom szerepére, hiszen a futómozgás itt kezdődik. Tehát először itt kell rendbe rakni a futók mozgását.

Az erő, gyorsaság és stabilitás növelése érdekében először a futómozgás ‘magjára’ kell összpontosítani. A törzs, csípő, far, hát, lábhajlítók izmait kell erősíteni, hiszen ezek az izomcsoportok is részt vesznek a futómozgásban, ezek stabilizálják, koordinálják, finomhangolják a mozgást. Ha ezek az izomcsoportok gyengék, akkor a futómozgás fáradtság hatására szétesik, esetleges, féloldalas lesz. Ez pedig egyenes út a sérülésekhez.

A talajfogás szintén egy fontos összetevője a mozgásnak, viszont a folyamat végén helyezkedik el, előtte a folyamat többi részét kell megreformálni. Ha tudod tartani a csípődet és a megfelelő testtartást futás közben, akkor a mozgásod hatékony lesz, jól fog működni a rendszer és sokkal jobb futó leszel.

Ha ezek rendben vannak, akkor szinte magától fogja megtalálni a láb a helyes talajfogás technikáját.

A csípő szerepe a futásban

Kép forrása: Runner’s World