Lássuk be, a versenyek és a szabadságérzet mellett azért is szeretünk futni, mert a zsírégetés, fogyás egyik leghatékonyabb módja. Bár én azért is szeretek futni, mert jól áll rajtam a cicanadrág. Haha.

Ebben a bejegyzésben, videóban a futás segítségével történő fogyásról fogok részletesen írni, beszélni, hogyan tudod maximumra járatni a zsírégetést futással, és hogyan tudod növelni a futóteljesítményed a zsíranyagcseréd fejlesztésével.

Olyan fogalmakra térek ki, mint a FATMAX zóna, utózsírégető hatás, EPOC, stb. Ráadásul van egy duplacsavar is ebben a zsíros történetben, szóval mindenképp olvasd végig a bejegyzést, mert ez a duplacsavar rejti a kulcsot az összkép megértéséhez.

Ez egy aránylag hosszú bejegyzés lett, egy valódi szörnyeteg, ezért ha nem szeretsz olvasni, nézd meg a videót inkább, nagyjából ugyanaz a tartalom csak még szépen is mosolygok benne.

Vagy hallgasd meg hanganyag formájában a Futólépés Podcast csatornán, amit az alábbi applikációkon érsz el.

2 óriási előnye lehet annak, ha futás közben főként a zsírraktárakból nyersz energiát. Egyrészt vékonyabb leszel, másrészt hatékonyabb lesz az energianyerésed, mert zsírból, mint energiaforrásból hatalmas raktáraink vannak (még egy 55 kg-os etióp futónak is).

Hosszabb versenyeken a zsírból szerzett energia kifizetődőbb, mint a limitált mennyiségű szénhidrátból.

Ha a szénhidrát elfogy, vagy jelentősen csökken a mennyisége a szervezetben, akkor vége a játéknak.

Ellenben, ha csak a zsírraktáraidon múlna, akkor 10 ironman-t is le tudnál nyomni megszakítás nélkül annyi energiát tárolnak.

Viszont attól függően, hogy fogyni akarsz, vagy a futóteljesítményedet akarod növelni a zsíranyagcseréd fejlesztésével, másként kell megközelítened a zsírégetés témát. Lesznek közös pontok, viszont eltérések is akadnak bőven a futóedzésekben, étkezésben, frissítésben a céljaidtól függően.

Tévhitek a fogyással kapcsolatban

Vissza a zsírégetéshez! Meglepően sok hiedelem létezik ezzel a témával kapcsolatban. Sokan a nagyon lassú futásra esküsznek alacsony pulzussal, mások a HIIT (magas intenzitású intervall tréning) edzésekre.

És van egészen extrém elgondolás, mely szerint kánikula idején be kell alaposan öltözni és izzadni futás közben, mint a ló, mert ettől ég a zsír.

Utóbbi meglehetősen káros elgondolás, nem is értem, honnan jött ez a koncepció. Azt tudom elképzelni, hogy népi megfigyelések alapján szalonnasütéskor azt figyelték meg, hogy hő hatására “kifolyik” a szalonna zsírja. Ergo, ha jól beöltözöl 35 fokban, akkor kifolyik a zsírod? Nah jó, ezt hagyjuk is inkább.

Táplálkozás, futás, és fogyás

Nagyon leegyszerűsítve, fogyni két módon tudsz. Vagy kevesebb kalóriát viszel be, mint amire a szervezetnek szüksége van a napi működéshez, vagy több kalóriát égetsz el (pl. futással), mint amennyit bevittél. Ha futóteljesítményt szeretnél növelni, akkor az utóbbit javaslom.

Tehát kalória-deficitet hozol létre a szervezetedben.

Természetesen nemcsak a bevitt kalóriaszám számít ebben az esetben, az egészséged szempontjából az is számít, hogy a bevitt kalória milyen makrotápanyagokat (szénhidrát, fehérje, zsír) tartalmaz, milyen arányban, és milyen minőségben.

Mert a megfelelő napi kalóriamennyiséget be lehet vinni 3 zacskó gumicukorból is, de be lehet vinni zöldségekből, (ál)gabona termékekből, gyümölcsökből, húsból is. Tehát csak a kalóriaszám nem megfelelő mutató, de kiindulásnak jó.

Futás előtti kedvenc menüm látható a képen! 🙂

Az étkezésnek óriási szerepe van a fogyásban a testmozgás, jelen esetben futás mellett. Ebben a bejegyzésben a táplálkozási résszel nem foglalkozom, mert nem vagyok sportdietetikus.

De annyit mindenképp megjegyeznék, hogy érdemes először csak az egyik területen (étkezés vagy sport) dolgozni, és később bevonni a másikat is. Szerintem inkább az étkezéssel érdemes kezdeni, utána a futást is beiktatni a mindennapokba.

Ha egyszerre kezded a diétát és az edzéseket is nagy hévvel, akkor 2 fronton kell megvívnod a csatát, és ebben sokan elestek már. Két hét múlva ott fogsz állni a hűtő előtt letolt gatyával, teljesen kikészülve, és zabálni fogsz.

Tehát, először reformáld meg az étkezésedet, hagyd el a szemét kaját, és lődd be a megfelelő napi kalóriabevitel.

Ha te nem tudod ezt megtenni, akkor keress fel egy táplálkozási tanácsadót. A lényeg, hogy ez a diéta, étkezési reform hosszú távon fenntartható legyen.

Azzal nem mész sokra, ha csökkented 1500 kalóriával a napi bevitelt, de 2 hét után kikészülsz, legyengülsz, megbetegszel. Legyen csak 500 kalóriával csökkentve, de ezt hosszú távon tudd tartani.

Ennyit az étkezésről, ahogy említettem már, ebben a bejegyzésben a futás oldaláról közelítem meg a fogyást. Viszont érdemes észben tartani, hogy a futás önmagában kevés lesz.

Futhatsz bármennyit, ha több kalóriát viszel be, mint amennyit eléget a szervezeted a nap folyamán, akkor nem fogsz fogyni.

Súlyfelesleg leadása és futóteljesítmény növelése

Ha minden nap elégetsz kb. 1000 kalóriát futással, ehhez jön még az alapanyagcseréhez szükséges kalóriamennyiség (kb. 1500 kcal), plusz a hétköznapi működésedhez szükséges kalóriamennyiség (kb. 2000 kcal), akkor ez összesen kb. 4500 kcal.

Természetesen ez nagyon egyéni, számtalan tényezőtől függ, hogy mennyi lesz a napi kalória-szükséglet, ez sokkal bonyolultabb ennél, de a megértéshez talán elegendő.

Amellett, hogy a strandon is jobban fogsz kinézni, ha leadod a súlyfelesleget, a futóteljesítményed is növekedni fog. Egyrészt kevesebb súlyt kell majd cipelned futás közben, másrészt a sérülések kockázatát is csökkenteni tudod, hiszen kisebb terhelés hárul az ízületekre, izmokra, kötőszövetekre a talajfogások alkalmával.

Harmadrészt a futóteljesítményed szempontjából a hatékonyabb zsírmobilizációnak köszönhetően gazdaságosabban tudsz energiát előállítani, hiszen a hatalmas zsírraktárak szinte korlátlanul rendelkezésedre állnak.

Ellenben a limitált szénhidrát raktárakkal. Mondanom sem kell, hogy egy maratont nem tudsz lefutni úgy, hogy a szénhidrát raktárak ne merüljenek ki.

Még a megfelelő frissítés mellett is csökkenni fognak ezek a raktárak.

Tehát tréningezned kell azokat az enzimatikus, anyagcsere folyamatokat, melyek a zsírégetésben vesznek részt. És ezáltal ki tudod tolni azt az intenzitást, amit a szervezet képes főként zsírokból fedezni.

Például eddig az 5 perces iram volt a zsírégetési zónád plafonja, ha emelted az intenzitást, akkor már főként szénhidrátokat égettél. A cél az, hogy ezt kitold, és 4:30-as iramban még mindig főként zsírokból nyerd az energiát.

Nagyon leegyszerűsítve ez lenne a lényeg, így gazdaságosabb lenne hosszabb távon az energianyerésed.

Ha a fogyás (is) cél, akkor azért kell alaposan megtervezni ezt a folyamatot, mert könnyen izomtömeg (és erő) vesztéssel is járhat, ha nem megfelelő módszertan alapján végzed. A drasztikus diéták során sajnos ez gyakran megfigyelhető, és ez a futásteljesítményre is kihatással lesz, mert gátolja a regenerációt, a test újraépítő folyamatait, és ez sérülésekhez, megbetegedésekhez vezet.

Tehát nagyon nem mindegy, hogy fogyás közben mekkora izomtömegnek intesz búcsút a zsírfelesleggel együtt. Lehetőleg minimális mértékben, vagy egyáltalán ne veszíts izomtömeget fogyás során.

Ezt megelőzheted egy kevésbé drasztikus diétával futás mellett, és folyamatosan végzett futó-specifikus erősítő edzések segítségével.

Na most akkor a szénhidrát vagy a zsír ég?

Azért fontos megválasztani a futóedzéseidhez a megfelelő intenzitást, mert ez fogja eldönteni, hogy főként szénhidrátból vagy zsírból, zsírsavakból nyeri a szervezet a szükséges energiát.

Futás, munkavégzés közben nincs olyan, hogy csak szénhidrát- vagy csak zsírégetés zajlik. Mindkettőből nyer energiát a szervezet, csak az intenzitás függvényében más arányban.

Miközben ezt a blogbejegyzést írom az íróasztalomnál ülve éjszaka 11:34-kor, csak a függönyt fodrozza kicsit a tavaszi szél a nyitott ablaknál. Tehát nyugalmi állapotban vagyok. Amikor üldögélsz, fekszel, sétálsz, stb. a szervezet főként zsírból nyeri az energiát.

Viszont az energiaigény ilyenkor alacsony, tehát nem jelentős mennyiségű ez a zsírégetés.

Futás közben is megfigyelhető az az intenzitási tartomány, amikor főként zsírból nyeri a szervezet az energiát, viszont ahogy növeled az intenzitást (egyre gyorsabban futsz), eljön az a pont, amikor már főként szénhidrátból lesz energia előállítva.

Tehát minél intenzívebben futsz, minél gyorsabban kell energiát előállítani futás közben, annál inkább a szénhidrátokhoz fog nyúlni a szervezeted, és arányaiban több szénhidrátot éget majd a zsírhoz viszonyítva.

Minél gyorsabban futsz, annál több kalóriát fogsz égetni, viszont főként szénhidrátokból, és kisebb arányban zsírokból. Fontos észrevenni, hogy egyrészt a szénhidrát – zsír felhasználás aránya is változik az intenzitás növelésével, másrészt ettől még az elégetett zsír mennyisége is növekedni fog egy bizonyos szintig.

Energianyerés aránya zsírból és szénhidrátból, life-like teljesítménydiagnosztika.

A fenti képen azt láthatod, hogy a szervezet milyen arányban fedezi az energiaszükségletét zsírból és szénhidrátból egy teljesítménydiagnosztikai lépcsőteszt során. A sárga a szénhidrát, míg a narancssárga a zsír mennyiségét és arányát mutatja meg.

Tehát meg kell találnod azt az intenzitást futás közben, melyen ki tudod maxolni a zsírégetést, tehát a zsírmobilizációs kapacitásod maximumán edzel.

Ezt hívják FATMAX zónának. Később írok erről még részletesen.

Szintén fontos szem előtt tartani, hogy az az intenzitás, amin a legnagyobb arányban éget zsírt a szervezet (a szénhidráthoz viszonyítva), nem ugyanaz az intenzitás, mint amin a legnagyobb mennyiségben égeti a szervezet a zsírt.

Talán könnyebb, ha egy leegyszerűsített példával bemutatom a fent említett különbséget. Egy laza edzés alkalmával (maximális pulzusod kb. 60%-án) mondjuk elégetsz 400 kalóriát óránként (ez totálisan egyéni, intenzitástól és más tényezőktől is függ).

Ebben az esetben tegyük fel, hogy a 400 kalória 75%-át zsírból biztosította a szervezet (300 kalória), a fennmaradó 25%-ot pedig szénhidrátból (100 kalória).

Ha egy ugyanilyen edzés alkalmával jelentősen emeled az intenzitást, tehát gyorsabban futsz, így óránként 750 kalóriát égetsz el, mert több energiára van szüksége a szervezetnek az intenzív edzésmunka kivitelezéséhez.

Ha emlékszel még, írtam fentebb, hogy az intenzitás növelésével a szervezetnek több energiára van szüksége, és ezt a plusz energiát főként szénhidrátból nyeri, mert gyorsan van szükség energiára. Ebben az esetben az elégetett kalóriáknak már “csak” 60%-a lesz fedezve zsírokból.

Tehát még mindig dominál a zsírégetés, de a többlet energiát főként szénhidrátból nyerte a szervezet, ezért az arányok megváltoztak.

Láthatod tehát, hogy nőtt az intenzitás, több kalóriát égettél, viszont kicsit csökkent a zsírok aránya az energiaszerzésben. Annak ellenére, hogy “csak” 60%-os volt a zsírok aránya, mégis több kalóriát égettél el zsírokból (750 kalória x 0,6 = 450 kalória) az alacsonyabb intenzitáshoz képest (400 kalória x 0,75 = 300 kalória).

Az alábbi képen ezt láthatod, így talán egyszerűbb befogadni. A megnövelt intenzitás plusz energiaszükségletét (+350 kalória) zsírból (+150 kalória) és szénhidrátból (+200 kalória) is fedezte, de nagyobb mennyiségben szénhidrátokból.

Mindenképp meg kell jegyeznem, hogy az imént bemutatott (képen is látható) két eset az aerob tartományban játszódik le. Tehát megfelelő mennyiségű oxigén van jelen a sejtekben az energianyeréshez, és a zsíranyagcsere dominál.

Továbbá egy nagyon leegyszerűsített ábra, az intenzitások jelölése nem pontos, a későbbiekben lesz az intenzitás pontosítva.

Ahhoz, hogy kicsit jobban megértsd a szervezeted működését, tudnod kell, hogy a testben megtalálható szénhidrát-raktárak limitáltak, ezzel szemben zsírból hatalmas raktáraink vannak energiaszerzés szempontjából, még egy vékonyka maratonfutónak is.

Ezért a szénhidráttal nagyon takarékosan kell bánni, hogy egy hosszabb verseny, edzés alatt ne merüljenek ki a szénhidrátraktárak.

Ezért kell arra tréningezni a szervezetedet, hogy főként zsírokból állítson elő energiát még meglehetősen magas aerob intenzitáson is. Ha ez sikerül, akkor gazdaságosabb lesz az anyagcseréd, és fogyni is fogsz, mert főként zsírt használsz az edzéseid alatt, és nem szénhidrátot. De ez nagyban függ az intenzitástól, edzettségtől is.

Csak zárójelben említem meg, hogy azért is takarékoskodni kell a szénhidrátokkal, mert bizonyos sejtek, főként glükózból (szénhidrát) tudnak energiát nyerni (pl. agysejtek, idegsejtek).

Ha elégeted az izommunka során a szénhidrátot, akkor veszélyezteted ezeknek a létfontosságú sejteknek az energiaforrását.

Azt is zárójelben említem meg, hogy a zsírok a szénhidrátok tüzében égnek el, tehát ha elfogyott a szénhidrát, akkor a zsírraktárak mozgósítása, a zsírból történő energianyerés is lelassul, megszűnik.

A szénhidrátokból és zsírsavakból keletkező acetil-koenzim A-ból (acetil-CoA) ATP-t előállító Citrátkör (Szent-Györgyi–Krebs-ciklus) működéséhez szintén szénhidrátra van szükség.

FATMAX zóna

Kutatók megállapították, hogy bizonyos intenzitáson a leghatékonyabb a zsírégetés. Ez haladóbb futók esetében a maximális pulzus 70-75% (vagy a VO2max érték 60-62%-a) között van, míg kezdő futók esetében a maximális pulzus 60-65%-án.

Viszont ez egyénenként is meglehetősen különböző lehet, szóval iránymutatásnak megfelelő, de nem biztos, hogy a te esetedben lézerpontos ez a meghatározás. Lehet, hogy kezdő futóként neked a maximális pulzusod 55%-án lesz igazán hatékony a zsírégetés.

A zsírégetési kapacitás meglehetősen egyéni képesség, ugyanazon az intenzitáson még két nagyon hasonló edzettségi szinten lévő futónak is lehet elég eltérő ez az érték.

Az energiaszerzésben a zsíranyagcsere aránya, mennyisége az edzésterjedelem növelésével együtt is növekedhet, változhat.

Tehát FATMAX tartományról önmagában nincs értelme beszélni, ha az edzésterjedelmet nem említjük meg mellett.

10 – 20 perces futással nem sokra mész még akkor sem, ha a FATMAX zónádban futsz. Minél hosszabb az edzésed, annál inkább zsírokat fogsz égetni, hiszen 1 – 1,5 óra futás után (ez intenzitástól, edzettségtől, stb. is függ) a szervezet szénhidrát-raktárai jelentősen megcsappannak, kimerülnek.

A szervezet ezért bizonyos idő után (40-60 perc) visszafogja a szénhidrát égetést, hiszen vészesen csökkent ennek az értékes, limitált energiaforrásnak a mennyisége. De ez intenzitástól, egyedi adottságoktól is függ, hogy mikor kapcsol be ez a védekező mechanizmus.

Továbbá az is befolyásolja a zsírégetés mértékét, hogy mekkora izomtömeggel rendelkezel. Minél nagyobb izomtömeggel rendelkezel (mármint futókhoz képest relatív nagy, nem kell testépítőnek lenned), annál több kalóriára van szüksége az izomzatnak nyugalmi helyzetben és edzésterhelés alatt is.

Hangsúlyozom, nem kell nagy izmokat növeszteni (ez egyébként is sokkal nehezebb távfutóként, mint gondolnád), csak kicsivel legyen több izom rajtad, pontosabban az izom – zsír arány változzon az izmok javára (testtömeg maradhat változatlan).

Ehhez nem kell súlyzós edzéseket végezned, saját testsúllyal is képes vagy futó-specifikus erősítő edzéseket végezni, melyek hatására erősebbek, ellenállóbbak lesznek a futómozgásba bekapcsolódó izmok. És így több zsírt égetnek nyugalmi állapotban és edzésterhelés alatt az izmok.

Egy jó állóképességgel rendelkező futó akár 1 gramm zsírt is elégethet percenként. De a jellemzőbb inkább a 0,5 – 0,7 gramm zsír/perc.

Fatmax zóna, kép forrása: www.peakendurancesport.com

Első csavar a zsírégetésben

Visszatérve a FATMAX-hez, van egy nagy bökkenő ezzel kapcsolatban. Tegyük fel, hogy a maximális pulzusod 60%-án elérted a maximális zsírégetési tartományt (FATMAX).

Mi történik, ha tovább növeled az intenzitást továbbra is aerob zónában maradva?

Például emeled az intenzitást a maximális pulzusod 70%-ára, így több energiára lesz szükség, és ezt a többlet energiát már kizárólag szénhidrátból fogja fedezni a szervezeted. Mivel a zsírégetési kapacitásodat már kimaxoltad, nem vagy képes még több energiát zsírból előállítani, ez az érték tehát állandó marad, nem növekszik tovább.

Tehát ebben az esetben a FATMAX zónád a maximális pulzusod 60%-ától a maximális pulzusod 70%-áig tart.

Ami intenzitás tekintetében meglehetősen széles tartomány. Akkor most 60%-on vagy 70%-on fuss? Az elégetett zsírsavak mennyisége ugyanannyi lesz, mivel a zsíranyagcsere plafonján vagy már.

Tehát miután elérted a FATMAX plafont, hiába futsz gyorsabban, intenzívebben, nem fogsz edzés alatt több zsírt égetni! Ez az első csavar!

Ebben az esetben az edzésterjedelem lesz a kulcs, ugyanis minél hosszabb ideig tart az edzés, égeted a zsírt a FATMAX zónában, annál több zsírsav lesz energiává átalakítva az edzés során.

A tények tükrében tehát inkább az edzésterjedelem miatt kellene izgulni (legyen hosszabb, legalább 1 óra), nem elsősorban az intenzitás miatt. Az intenzitás legyen mérsékelt, közepes erősségű, hogy képes legyél hosszabb ideig futni, és természetesen a FATMAX zónádon belül (lehetőleg a kevésbé intenzív felén).

Továbbá ez edzésmódszertani szempontból is fontos, hiszen a gyakori, tartósan magas intenzitású edzésterhelés növelheti a sérülések, túledzettség, betegségek kockázatát.

Tehát zsírégetés szempontjából hosszú futásokra van szükséged a FATMAX zónád kevésbé intenzív tartományában.

Ha ezeket a hosszú zsírégető edzéseket intenzíven végeznéd (a FATMAX zónád intenzív végén), akkor ez jelentős mértékben negatív irányba befolyásolná olyan fontos edzéseid hatékonyságát, mint az intervall és résztávos edzések.

Például ma futsz 10-15-25 km-t magas FATMAX intenzitáson (max pulzus 70-75%-a), akkor holnap nem fogsz tudni minőségi munkát végezni az intervall edzéseden.

Ez nem azt jelenti, hogy más okból ne lenne szükség intenzívebb tempójú, hosszabb aerob edzésmunkára, hiszen számtalan más előnyös hatása van ezeknek az edzéseknek (izmok erezettségének fejlődése, mitokondriumok száma és mérete növekszik, tüdő léghólyag-rendszere és erezettsége fejlődik, stb.).

Zsírégetés és fogyás szempontjából kérdőjeleztem csak meg ezeknek az intenzív, hosszabb edzéseknek a jelentőségét. Mert fogyás szempontjából nem kell a FATMAX zóna intenzívebb határán edzeni.

Itt azt kell látni, hogy ugyanazt az edzést, módszert különböző célokra lehet használni, de tudnod kell, hogy mit miért csinálsz. És mindez hogyan illeszkedik a többi edzésed közé, edzéstervedbe.

Ez egy nagyon bonyolult téma, sok összetevős, komplex terület, és a duplacsavar még hátravan, ami szintén megváltoztatja a leányzó fekvését.

Tehát, ha most lezárnánk a diskurzust, akkor azt állapítanánk meg, hogy fogyás szempontjából a FATMAX tartomány alsó határán érdemes hosszú edzéseket végezni a hatékony zsírégetés szempontjából.

Ismétlem, nem azt tanácsolom, hogy az összes edzésed ilyen legyen, hiszen az butaság lenne, és magas lenne a sérülések kockázata is (repetitive stress injury).

Az edzések változatossága akkor is fontos, ha nem versenycéljaid vannak, hanem fogyni szeretnél. De alapvetően fogyás szempontjából az edzéseidnek a többsége így nézne ki.

Annyit dumáltam már a zsírról, hogy esküszöm megéheztem egy jó zsíros deszkára. Haha.

VO2max és zsírégetés

A VO2max értékkel kapcsolatban hamarosan írok egy blogbejegyzést, addig is megemlíteném, hogy zsírégetés tekintetében a magasabb VO2max érték nem feltétlenül eredményez hatékonyabb zsírégetést.

VO2max = a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyisége ml/kg/percben megadva.

Alacsonyabb VO2max értékkel is lehet valakinek hatékonyabb, vagy ugyanolyan a zsírmobilizációja, mint egy sokkal magasabb VO2max értékkel rendelkező futónak.

De annyi elmondható, hogy egy “gyenge” trend megfigyelhető a magasabb VO2max érték és a fejlett zsírmobilizáció között.

A magasabb V02max érték a nagyobb aerob kapacitás egyik komponense, de a magas VO2max érték önmagában nem feltételez egyértelműen nagyobb aerob kapacitást. Tehát már ezért is érdemes például intervall edzéseket is végezni függetlenül attól, hogy fogyni szeretnél.

Az intervall edzéssel zsírt égetni ugyan nem fogsz hatékonyan az edzés alatt, de fejleszteni tudod az aerob kapacitásod, így képes lehetsz hosszabb FATMAX (kevésbé intenzív) edzéseket végezni.

Minél edzettebb vagy, minél jobb az aerob állóképességed, annál hatékonyabb lesz a zsíranyagcseréd, és annál jobban ki tudod tolni magasabb intenzitásig a zsíranyagcsere dominanciát.

Tehát magasabb aerob intenzitáson is még főként zsírokat használ a szervezet az energianyeréshez. És ez a lényeg, ez az ami fontos ezen a területen egy távfutónak.

Duplacsavar – utózsírégető hatás

Oké, tehát abban maradtunk néhány mondattal fentebb, hogy ha ki akarod maxolni a zsírégetést (fogyás szempontjából), és mellette nem akarod hazavágni magad a szükségesnél intenzívebb zsírégetési edzésekkel, akkor főként hosszabb (legalább egy órás) futásokat kell végezned a FATMAX zónád alsó (kevésbé intenzív) határán.

Viszont! És ez egy nagy viszont! Eddig csak az edzésekről beszéltünk, hogy a futóedzéseid alatt mit kell tenned, hogy égjen a zsír, mint az olajos rongy.

Az elmúlt néhány évben a kutatók egyre inkább eltolják a fókuszt az edzés után történő folyamatokra, tehát az edzésterhelés utáni regenerációs időszakra. Mert mi történik az edzésterhelés megszűnése után?

A szervezet elkezdi visszaállítani a belső környezeti egyensúlyát, újraépíti önmagát, feltölti a kimerült szénhidrát raktárakat, felépíti a roncsolódott izomrostokat, stb., stb.

És ezekhez az újraépítő, restitúciós folyamatokhoz szüksége van energiára, méghozzá meglehetősen sok energiára.

Ezt a megemelkedett energiaigényt a szervezet főként zsírokból fogja fedezni, hiszen említettem már a bejegyzés elején, hogy nyugalmi állapotban a szervezet főként zsírokat éget.

És ez az emelkedett energiaigény, ami főként zsírsavakból van fedezve eltarthat akár 24-48 óráig az edzésterhelés megszűnése után.

Tehát a szervezeted bőszen égeti a zsírt az edzésed után is, ezt nevezik utózsírégető hatásnak, vagy utólagos zsírégetési effektusnak. És ez alatt a 24-48 óra alatt nagyobb mennyiségű zsírt fog égetni a szervezeted, mint az edzés alatt.

Ezt igazolja az edzésterhelés után mérhető emelkedett oxigénigény (oxigénfelvétel többlet) is, amit az EPOC (Excess Post-exercise Oxygen Consumption) mutatója ml/kg-ban ad meg. Biztos, te is találkoztál már az EPOC mutatóval az órádban. Erről majd lehet, írók egy külön blogbejegyzést.

EPOC (Excess Post-exercise Oxygen Consumption)

Továbbá az EPOC egyike azoknak a mutatóknak, melyek a szükséges regeneráció mértékére adnak iránymutatást.

De mitől függ az utózsírégető folyamatnak a hossza, energiaigénye? Nem mástól, mint az edzésed intenzitásától, és másodsorban a terjedelmétől.

Ha futsz egy hosszabb távot alacsonyabb intenzitással, akkor alacsonyabb lesz ez az utózsírégetési hatás, mintha egy közepes terjedelmű, de pörgős (intervall, résztáv, fartlek, stb.) edzést hajtottál volna végre.

Mert az intenzívebb edzés jobban kibillenti a szervezetet az egyensúlyi állapotából, több helyreállítani valója lesz a regenerációs időszak alatt. És ez a második csavar a történetben, ha még velem vagy.

Szóval megfordult a kocka, már nem az számít elsősorban, hogy milyen hosszú az edzésed, hanem az, hogy mennyire intenzív. Lehet, hogy az intenzív edzés alatt főként szénhidrátokat égetsz, és csak kisebb mértékben zsírokat, viszont a regenerációs időszak alatt ez az arány megfordul, és a zsírok kerülnek előtérbe.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a terjedelemnek semmi jelentősége, hiszen, ha futsz 1,5 órát a FATMAX zónád alsó határán, akkor több zsírt fogsz elégetni, mint egy intenzív, de 10 percig tartó edzéssel.

Extra tippek, okosságok

Remélem, a bejegyzésben nyilvánvaló, hogy másként kell megközelíteni az edzéseidet, ha kifejezetten fogyás a cél, és másként, ha a futóteljesítményedet akarod növelni azáltal, hogy fejleszted a zsíranyagcserét. Más-más arányban, ütemezésben kell alkalmaznod a zsírégető futásokat.

Neked kell a céljaid alapján egyénre szabni, a fentiek nem kategorikus kijelentések, csak iránymutatások. Nem spórolható meg a gondolkodás, az összképet kell látnod, amikor tervezed a versenyeidet.

A fentiek alapján például nem mindegy, hogy hosszabb edzés közben frissítesz-e például. Amikor szénhidrátot fogyasztasz egy órával az edzés előtt például, akkor növekszik az inzulin nevű hormon mennyisége a szervezetedben.

Ez a hormon 35%-kal csökkenti, gátolja a zsíroxidációt, tehát a zsírégetést, és ez a hatás akár 6-8 órán át is fennmaradhat.

Szóval, ha kifejezetten fogyni akarsz, akkor jó megoldás lehet reggel éhgyomorral futni. Ehhez szoktatni kell a szervezetet, tehát fokozatosan növelni az edzések terjedelmét.

A frissítéssel kapcsolatban ugyanez a helyzet. Ha edzés közben szénhidrátot viszel be, akkor gátolni fogod a zsírmobilizációt, mert nem kényszeríted a szervezetedet, hogy a csökkent szénhidrátraktárak miatt zsírokból állítson elő energiát.

Az imént említetteket például olyan futónak nem javasolnám, aki versenyre készül, hiszen esszenciális a hosszú edzések, versenyek közbeni frissítés, nem szabad elhagyni ezeket. És az éhgyomorral történő futás is ronthatja az edzésmunka hatékonyságát.

De ide tudnám sorolni az edzések utáni szénhidrátfeltöltést is. Ha fogyni akarsz, akkor edzés után várj 1 – 1,5 órát, és utána pótold a szénhidrátokat, így a szervezeted zsírból fogja feltölteni a glikogén (szénhidrát) raktárakat.

Ha rosszul vagy, mert nagyon alacsony a vércukorszinted, akkor természetesen ne várj 1,5 órát. Ha versenyre készülsz, és a teljesítménynövelés a cél, akkor szintén ne várj 1,5 órát, hanem mielőbb töltsd fel a szénhidrátraktárakat, ezzel gyorsítva a regenerációt is.

De ettől függetlenül versenyre készülő futó is alkalmazhatja ezeket a zsírégető módszereket, csak más arányban, mennyiségben, stb. Tehát itt is a céloknak megfelelően, egyénre kell szabni.

Hogyan tudod pontosabban megállapítani, hogy milyen intenzitáson égetsz főként zsírsavakat, és milyen intenzitáson főként szénhidrátokat? Ezt egy spiroergometria vizsgálaton fogják legpontosabban meghatározni számodra.

Hát ennyi lett volna ez a kis szösszenet. A blogbejegyzés elkészítése közben főként Dr. Osváth Péter Sportélettan, sportegészségtan című könyvére, és a Peakendurancesport cikkére támaszkodtam.