Fuerteventura – avagy futni sivatagban és óceánparton

Boka- és térdsérülés ide vagy oda, újrakezdtem! Őszintén szólva imádtam futni gyerekként, atlétikai és futóversenyekre jártam, még aranyérmet is nyertem nem egyszer százméteres távon. Aztán sokáig, de nagyon sokáig nem futottam. Pedig nagyon jó! Tudjuk. Sok barátom fut. Testnek-léleknek-szellemnek egyaránt hasznos, s bár ezt minden alkalommal tapasztaltam, mégis többször megszakadt ez a folyamat.

Kéri Krisztina - Fuerteventura

Idén tavasszal költöztem egy mágikus hely még mágikusabb szegletébe, ahol a természet szüntelenül és ellentmondást nem tűrő hangon hívja magához az embert. Így történt egy szép áprilisi napon, mint a mesékben, hogy belebújtam a futócipőmbe, s elindultam kocogni… El Cotillo-ban, az akkori utcám aszfaltozott szakasza csakhamar elfogyott, az út szélére parkolt csónakokat, hajókat magam mögött hagyva a sivatagban folytattam utamat, jobb oldalamon a végtelen óceán, fülemben a süvítő szél, arcomban a nap melege, szívemben a végtelen hála és szabadság érzése teljesedett ki, ahogy napról napra egyre messzebb futottam.

Fuerteventura óceánpart

Idillikusan hangzik, tudom. Pedig ezek nem nagy távolságok voltak elsőre, főleg, ha figyelembe vesszük a szél erejét is, mellyel szemben haladni dupla akkor kihívást jelentett. Én a szárazföldön küzdöttem meg e természeti elemekkel, miközben a félúton beillesztett pár perces pihenőnél a szirtről letekintve a szörfösök lovagolták meg a hullámokat. Ezt csak tetézték az olykor sietősen elhaladó jeep-ek, mely finom port felkavarva teritettek be homokkal. Legtöbb esetben volt velem sál, mely por ellen hatásosnak bizonyult.

A júniusi bal bokám ficama mellé társult egy augusztusi kősziklára esés a jobb térdemre, mely egyfajta kinövést eredményezett. De kérlek, soha ne csináld, amit én, hogy csak 3 hónappal később mutatod meg orvosnak! Komoly gond nincs egyenlőre, esztétikailag viszont ott van, sajnos.

Újrakezdtem tehát a futást István indirekt motiválásának köszönhetően is. A terhelés fokozatos, nem távfutónak készülök, de tisztelem a testemet annyira, hogy elviszem mozogni ma már a sziget fővárosa, Puerto del Rosario sétányán, vagy a városon kívül a part mentén. Itt nincs szél, vannak viszont mosolygós emberek, naplementék, hajók, sirályok, pálmafák. Öröm.

Fuerteventura - Kéri KrisztinaKöszönöm, hogy megoszthattam Veled kis történetemet, s ha erre jársz, gyere és mehetünk együtt futni. További izgalmas lehetőségek és infók Fuerteventuráról.

Szeretettel,
Kriszti


Küldd el a Te sztoridat, a Te mérföldkövedet és motiválj másokat! Várom az info@futolepes.com e-mail címre!