42,195 km! Honnan ez a bűvös szám? Miért pont ennyit kell futnia egy maratonfutónak, miért nem 42 km az egyszerűség kedvéért? És hogyan alakult ki ez a misztikus versenyszám, milyen mérföldkövek, érdekességek kísérték kialakulását?

Maratont futni már nem számít olyan nagy „durranásnak”, mint 10 évvel ezelőtt. Sokan minimális felkészüléssel vágnak neki, és teljesítik a klasszikus távot. Épp ezért megfigyelhető trend, hogy egyre többen váltanak ultra távokra, hiszen 80-200 km-t már kevesebben teljesítenek.

Ennek ellenére például a futóimnak (akiket versenyekre készítek fel) nagyjából a fele készül jelenleg maratonra, ez is jól mutatja, hogy az egyik legkedveltebb, legnépszerűbb táv továbbra is a maratoni táv.

De milyen előzményekre vezethető vissza a maratonfutás, milyen kulturtörténeti fordulóponjai voltak ennek a bűvös versenyszámnak?

Valószínűleg hamis a köztudatban élő maratonfutással kapcsolatos történet az athéni hírnökről, aki a marathóni csata győzelmének hírét közölve holtan esett össze.

Maratonfutó harcosnak öltözve az Athén Maratonon. Kép forrása: www.greece-is.com

A közismert történet

A maratonfutás távját Pheidippidész görög katona, hírnök legendájához kötődik, miszerint i.e 490-ben a perzsák elleni győzedelmes marathóni csata után egészen Athénig futott, hogy honfitársainak elvigye a győzelem hírét.

Viszont van egy szépséghibája ennek a történetnek, méghozzá az, hogy a Marathon-Athén távolság csak 36,7 kilométer.

Tehát hogy lett ebből végül 42,195 km?

Lehet, eltévedt útközben és ezért lett a kiigazítás? Vagy a bemelegítést, levezetést is beleszámolva jön ki a 42 km fölötti táv?

Továbbá a korabeli hírnököknek ez a távolság meg se kottyanhatott. Akár 200-300 km-t is lefutottak különösebb probléma nélkül, így ez a rövidke táv nem okozhatta Pheidippidésznek, egy ilyen tapasztalt hírnöknek halálát.

Több korabeli feljegyzés is alátámasztja, hogy ez a táv nem okozhatta a főhős halálát. Kr. e. 430 körül Hérodotosz egy leírásban megemlíti Pheidippidészt is, aki egy alkalommal Athénból Spártába futott, hogy segítséget kérjen, majd másnap már vissza is érkezett, tehát összesen majdnem 500 km-t futott le 2 nap leforgása alatt.

Ajánlom figyelmedbe Thor Gotaas A futás világraszóló története című könyvet, mely lebilincselően izgalmas, és számtalan érdekes történetet olvashatsz a futásról.

Ugyan masszív 500 oldal, de nagyon izgalmas és alig lehet letenni. A könyvben arról ír a szerző, milyen szerepet töltött be a futás például az Inka Birodalomban, a fáraók korában, ír a Zen futásról, és így halad egészen napjainkig. Érdemes megszerezni a könyvet. 🙂

Maratonfutás az olimpián

A férfi maratonfutás ötlete a francia Michel Bréal nyelvész és történész ötlete volt a már említett Pheidippidész legenda nyomán, ami az első újkori olimpián mutatkozott be Athénban 1896-ban.

Természetesen az ötletelés önmagában nem elég, a megvalósításban segítségére volt Pierre de Coubertin gróf, aki 1894. június 23-án a görög Dimítriosz Vikélasszal együtt megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot.

Viszont egészen az 1908-as londoni olimpiáig nem volt egységes a táv, 40 km és 40,260 km között váltakozott a versenytáv.

Mennyivel könnyebb lenne most a maratonfutók élete, ha az az utolsó 2 kínkeserves km már nem lenne ott a verseny végén.

Az 1908-as londoni olimpiára 42 km-re növelték a maratoni távot, mert pontosan ennyi volt a távolság a Windsor kastély és a White-City Stadion között. A kastély volt a rajt helyen, és a stadionban volt a befutó.

Viszont Alexandra királyné szerette volna, hogy a futók a királyi díszpáholy előtt érjenek célba, ezért 195 méterrel meg kellett még toldani, és így lett 42,195 km. Érthető, hiszen egyszerűbb a távhoz hozzáadni még néhány métert, ahelyett, hogy a páholyt kelljen arrébb vinni.

Egyébként még ekkor sem volt hivatalos a 42,195 km-es táv, csak később, 1921-ben fogadta el hivatalosnak a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF).

Az 1908-as londoni olimpián az amerikai Johnny Hayes három órán belül, 2:55:18-as idővel ért célba.

Ez az eredmény nem tűnik túl acélosnak mai szemmel, de tudnod kell, hogy akkoriban szinte nulla tudás nélkül készültek a futók, ha készültek. Az első futóversenyeken brandy-vel frissítettek, így csoda, hogy egyáltalán betaláltak a célkapun. Haha.

Viszont a maratoni eredmények rohamosan fejlődtek, ahogy egyre nagyobb figyelmet kapott a futás, mint sportág. Megjelentek az edzők, különböző felkészülési utakat, edzésmódszereket próbálgattak. És természetesen egyre több versenyt rendeztek.

Jól mutatja ezt, hogy az etióp Abebe Bikila az 1960-as római olimpián már 2:15:17-es maratont futott, mezítláb. Négy évvel később Tokióban, cipőben 2:12.11-gyel védte meg a címét és érte el az addigi legjobb eredményt.

Bikila megnyeri az 1960-as római olimpián a maratoni számot. Kép forrása: AFP

Magyarország olimpiai szereplése

Magyarország az első és eddigi egyetlen érmét maratonfutásban az első olimpián szerezte meg. Kellner Gyula negyedikként ért be a célba, viszont az előtte célba érkező versenyző csalt, a táv egy részét kocsin tette meg, ezért kizárták. Így a magyar versenyzőt kiáltották ki a harmadiknak.

Jelenlegi magyar és világcsúcstartók (2020. február):

Férfi világcsúcs: Kelvin Kiptum (kenya) 2:00:35, Chicago Marathon 2023.
Női világcsúcs: Tigst Assefa (etiópia) 2:11:53, Berlin Marathon 2023.
Férfi magyar csúcs: Szűcs Csaba, 2:12:10, Párizs Maraton 1993.
Női magyar csúcs: Szabó Nóra, 2:28:25, Sevilla Marathon 2023.

Női maratonfutás

A nők versenyében egyébként 1964 óta tartják számon a legjobb eredményt, akkor a brit származású Dale Greig három és fél órás idővel (3:27:45) ért célba.

Kiemelve a nők helyzetét a maratonfutás történetében, a Boston Marathonon 1967-ben még nem indulhattak nők. Katherine Switzer azonban benevezett, és bár verseny közben megpróbálták eltávolítani a mezőnyből, ő ennek ellenére lefutotta a távot.

Katherine Switzer a Boston maratonon az erőszakos közbelépés ellenére sikeresen teljesítette a maratoni távot. Kép forrása: www.kathrineswitzer.com

Nemzetközi kitekintés, maratonfutás napjainkban

2018. szeptember 16-án a kenyai Eliud Kipchoge 2:01:39-re javította a maratoni világcsúcsot. Majd 2019. október 12-én az INEOS 1:59 Challange keretein belül 2 óra alatt (1:59:40) futotta a maratoni távot „mesterséges körülmények” között. Ezért nem is hitelesített világcsúcs ez az eredmény.

De még a 2 óra alatti maratoni teljesítmény előtt az etióp Kenenisa Bekele 2019. szeptember 29-én a Berlin Maratonon 2 másodperccel maradt el Kipchoge 2018-as hitelesített maratoni világcsúcs idejétől (2:01:41).

Ez az eredmény nem kapott olyan nagy sajtóvisszhangot, mint a 2 óra alatti maratoni idő. Főként azért, mert az egész világ az INEOS 1:59 Challange híreivel volt elfoglalva, viszont vegyük észre, hogy ez szintén fantasztikus eredmény.

Főként úgy, hogy Bekele alapvetően pályaversenyző, hosszú ideig ő tartotta 5000 méteren a világcsúcsot, amikor ezt a bejegyzést írom, akkor 10.000 méteren jelenleg is ő a csúcstartó.